Ez egy több részes cikksorozat lesz a fehérjékről.

Sokan nem is tudják, hogy mi az amit “fehérjének” hívunk? Igen, itt elsősorban, nem a húsokban, tejtermékekben, növényekben található fehérjére gondolok, azaz nem kizárólagosan.

Emberi szervezetünkben kb. 6-9 billiárd sejt van, kb. 50.000 (!) féle azonosított fehérjével! A fehérjék nagyon sokfélék lehetnek, de mind meghatározott szerkezettel rendelkeznek. Felépítésünk részben a DNS-ben tárolt információk alapján történik.

A fehérjéknek nem csak az a funkciója, hogy tömeget adjon az izomnak és erőt generáljon, hanem tulajdonképpen az összes ismert életfunkciót, amit az élőlényekhez tudunk kötni, a fehérjéken keresztül megy végbe.

Sokáig azt gondolták, hogy a különböző adott sejteknek, mindig adott a kinézetük, felépítményük, fehérjetartalmuk. Ez az állítás, abszolút értékben megdőlt, mert az életvitel nagyon befolyásolja, hogy a sejtek milyen fehérjéből és mennyit termelnek. Olyan szinten igaz ez az állítás, hogy ha nem alszunk eleget, egy átvirrasztott éjszaka után, már másnap az agy fehérje szerkezete megváltozik. Ezért rossz másnap, a szellemi koncentráció.

A fehérjék nagyon érzékenyek. Működésüket pozitívan befolyásolja: pl. az edzés, egészséges ételek, c-vitamin bevitel, stb.. Negatívan érinti: pl. a dohányzás, sérülések, alkohol, stb.

Mit csinál a szervezet a fehérjékkel? Építkezik (pl. sejtek, csont, bőr, izom), enzimeket- (pl. anyagcsere enzimek), hormonokat (pl. inzulin) gyárt belőlük.

A következő részben, a fehérjék összetételéről írok. “Miből vannak a fehérjék?” címmel. (2. rész)


Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon az oldal tulajdonosával történt előzetes megállapodás nélkül.
Tilos továbbá terjeszteni másféle átírásban és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került! Kizárólag az oldal teljes tartalmára mutatva, link formájában osztható meg.

A képen egy fehérje, egy endorfin molekulát “boldogság hormont” szállít az agyhoz