A kifejezetten magas fehérjebevitelt összefüggésbe hozták számos megbetegedéssel kapcsolatban, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, vese betegségek, daganatok, stb. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a magas fehérjebevitel párosul extrém mértékű táplálékfogyasztással is, így egy civilizációs jelenségről beszélünk.

Jól látható a mellékelt képen, hogy minél inkább jómódúnak számít egy ország, annál több állati eredetű fehérjét fogyaszt és ebből kifolyólag, a nőknél a mellrák kockázata jelentősen megnövekedik.

Elmondhatjuk, hogy az állati eredetű fehérjefogyasztás, magas állati zsír- és alacsony rostfogyasztással párosul, melyek önmagukban növelik a vastagbélrák konckázatát.

Az egész daganatképződés folyamatábrájához a közhiedelem a megnövekedett fehérjefogyasztást kapcsolja. Kiemelném, hogy ezt nem lehet egyértelműen a magas fehérjefogyasztás számlájára írni. Az állati eredetű húsokban nagyon magas a telítettzsírok aránya, amikből ismert karcinogén ágensek keletkeznek, melyek a tumorképződést okozzák, gyakoriságukat növelik.

A vesekárosító hatására a közhiedelem abból “táplálkozik”, hogy az orvosok a már meglévő vesekárosodással szenvedő betegeknek, csökkentett fehérjemennyiségű étrendet írnak elő. Illetve a nem naturál (doppingoló) testépítők, gyakran lesznek vesebetegek. Megváltoztatja a vese funkcióit, ami nem betegség, hanem csak a vese alkalmazkodik a megváltozott környezethez, ebből kifolyólag nagyobb is a szervezet folyadékszükséglete. Kutatók bebizonyították, hogy napi 2,8gramm / ttskg (testsúlykilógramm) fehérjebevitel sem káros. Ez azt jelenti, hogy egy 80Kg testsúlyú embernek, akár 224 gramm fehérjét (kb. 1kg csirkemellfilé) is fogyaszthat naponta!