A sejtnek a magján vannak kis pórusok, ahol be lehet jutni a sejtmagba, és onnan ki is lehet jutni. Ezt egy “zsilip őrzi”, amit úgy hívnak, hogy Nukleáris pórus komplex (jobb oldali kép). Teljes egészében, fehérjékből épül fel.  

Amikor egy anyag be akar jutni a sejtmagba, akkor kell rendelkeznie “útlevéllel” (Nukleáris kommunikációs szignál).

Amikor az anyag rendelkezik ezzel az “útlevéllel”, akkor odamegy a membránhoz és “bedokkol”. Az érzékelők megkeresik az anyagon a “vízumot az útlevelében” (Nukleáris import szignál), megváltoztatják (mintha a vámos “bepecsételne” az útlevélbe) ezt a szignált és átengedik a “vámon”. A belső oldalon pedig, az érzékelők leválasztják (elveszik) az anyagról a belépéshez jogosító szignált (“útlevelét”). Ettől a ponttól kezdve az anyag bent ragad. Amennyiben ki szeretne jutni, akkor egy másik “vízummal” (Nukleáris export szignál) kell rendekeznie, ami feljogosítja, hogy elhagyhatja a sejtmagot.

70.000 féle génünk van. Azoknak mind van átirata, amik kijutnak a sejtből. 70.000 féle “vízum” létezik, tehát a Nukleáris pórus komplex, ami, mint említettem, szintiszta fehérjékből épül fel, képes 70.000 féle “engedély” megkülönböztetésére! Ez is bizonyítja, mennyire komplexek a fehérjék.

A következő részben, a izom fehérjékről írok. “Az izom valójában nem rövidül meg!” címmel. (4. rész)

---

Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon az oldal tulajdonosával történt előzetes megállapodás nélkül.
Tilos továbbá terjeszteni másféle átírásban és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került! Kizárólag az oldal teljes tartalmára mutatva, link formájában osztható meg.