A fehérjék, aminosavakból épülnek fel. A fehérjékben 20 féle aminosav található meg.
Átlagosan egy fehérjében 480 aminosav van, tehát 480 a huszadikon (!) kombináció lehet. Ez egy akkora kombinációs lehetőség, hogy ha mindegyik fehérjéből egy darabot legyártanánk, az össztömege meghaladná a teljes Naprendszer tömegét! Nyilvánvaló, hogy nem gyártottuk le sose, hiszen még nem nőttük ki a Naprendszert. 🙂
A képen látható egy aminosav lánc. Az egyes “gyöngyökben” az adott aminosav található. Amikor egymás mellé kerülnek, akkor ugyanaz történik, mint a telefont headset-ével a táskában, azaz valamilyen formában összegubancolódik és kialakít valamilyen formát. Ezt az alakot az aminosav sorrend határozza meg.
Ezeknek az aminosavaknak vannak oldalláncai, melyeknek a tér-, hely igénye, elektromos töltése, víz kedvelő/taszító tulajdonsága más és más, amely meghatározza, hogy adott aminosav a láncban, melyikhez szeretne közel kerülni.
Ezekből az aminosav kötődésekből végül kialakul egy “gombolyag”. Ez egy nagyon stabil állapot, olyannyira, hogy ehhez már biológiai funkciót tudunk kötni.
Egy ilyen “gombolyag” egy alegység. A szervezetben, amikor már valamihez (pl. receptor) funkciót köthetünk, az több ilyen alegységből épül fel.
A következő részben, a fehérjék mozgásáról írok. “Hogyan mozognak a fehérjék?” címmel. (3 rész)
Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon az oldal tulajdonosával történt előzetes megállapodás nélkül.
Tilos továbbá terjeszteni másféle átírásban és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került! Kizárólag az oldal teljes tartalmára mutatva, link formájában osztható meg.
